| Chapter 147 |
1 | Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkrõl énekelni jó; hiszen õt dicsérni gyönyörûséges és illendõ dolog!
|
2 | Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyûjti Izráelnek elûzötteit;
|
3 | Meggyógyítja a megtört szívûeket, és bekötözi sebeiket.
|
4 | Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevérõl nevezi.
|
5 | Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
|
6 | Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
|
7 | Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
|
8 | A ki beborítja az eget felhõvel, esõt készít a föld számára, [és] füvet sarjaszt a hegyeken;
|
9 | A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
|
10 | Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
|
11 | Az õt félõkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
|
12 | Dicsõitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
|
13 | Mert erõsekké teszi kapuid zárait, [s] megáldja benned a te fiaidat.
|
14 | Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
|
15 | Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az õ rendelete!
|
16 | Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.
|
17 | Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt?
|
18 | Kibocsátja szavát s szétolvasztja õket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
|
19 | Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
|
20 | Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
|