| Chapter 26 |
1 | Jób pedig felele, és monda:
|
2 | Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
|
3 | Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
|
4 | Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
|
5 | A halottak is megremegnek [tőle;] a vizek alatt levők és azok lakói is.
|
6 | Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.
|
7 | Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
|
8 | Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
|
9 | Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
|
10 | Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
|
11 | Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
|
12 | Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
|
13 | Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
|
14 | Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
|